Hírek

2016. 06. 19.

Két ismert személy is kötődik a 417 lakosú Dabronyhoz. Gárdonyi Géza ott tanított egy évet, és Dabronyban látta meg a napvilágot Milfajt Ferkó betyár. A község lakosai ápolják múltjuk emlékeit, gondozzák a műemlékeiket. Fejlesztéseik nagy részét saját erőből oldják meg, amelyhez hozzájárul a településen működő 17 vállalkozás által fizetett iparűzési adó. A pályázati lehetőségeket is kihasználják. A hét éve működő polgárőr egyesület nemrég kapott új gépkocsit járőrszolgálata ellátásához, és a falugondnoki szolgálat gépkocsija is új. A községben jelenleg is folynak felújítások. Kozma Sándor polgármester társadalmi megbízatásúként első ciklusát tölti, de máris több fejlesztés fűződik a nevéhez. Tavaly adták át az óvoda új épületét. Az intézmény régóta működik a községben, az épület viszont már nem felelt meg a követelményeknek. Az épületet és a nagy udvart saját erőből újították fel. A berendezés korszerű, melegítőkonyhájuk is van. A kerítés falára mesefigurákat festettek. A 19 helybeli gyerek egy csoportban van két óvónő és egy dajka felügyelete mellett telnek a napjaik. Most az önkormányzat épületét és a faluházat újítják fel, már fel is állványozták azokat. Tervezik a temető kerítésének a felújítását, a közvilágítás korszerűbbé tételét, a világháborús emlékmű rendbetételét.

Kozma Sándor polgármester

Szakál Lajosné alpolgármester és a polgárőrség elnöke

­ Látványosan fejlődünk, gyarapszunk, és ez örömmel tölt el mindenkit ­ mondta a polgármester. Ő maga a szomszédos Nagyalásony szövetkezetében dolgozik, családjával három éve költözött Dabronyba. Munkája miatt sokan ismerték őt a községben. Lakossági felkérésre indult a választáson. Az öt tagú képviselőtestületből hárman újak, ketten már korábban is részt vettek a község vezetésében. Második ciklusát tölti Szakálné Berkes Erika alpolgármester, aki egyben a helyi polgárőrség elnöke is. Kérdésünkre elmondta, hogy hét éve alakultak újjá, a jelenlegi létszámuk harminc fő. Szükség is van ennyi emberre, ugyanis minden este járőröznek, és néha napközben is végigmennek az utcákon. Sok az idős, harmincan nyolcvan éven felüliek, növeli a biztonságérzetüket, ha polgárőrt látnak a közterületeken. Az utcák rendjét kamerarendszer is őrzi. A polgárőrségen kívül még egy civil szerveződés, a sportegyesület működik. A Szabó Ferenc edző vezette férfi labdarúgó csapat a megyei negyedosztályban játszik, az idei szezont második helyezettként zárták. A község büszke rájuk. Jó minőségű labdarúgó pályát már kialakítottak, a rövid távú tervek között szerepel egy öltöző építése is.

A községben sok a kisgyermekes család. Örülnek, hogy az óvodai ellátást helyben megkapják, az iskolások Nagyalásonyba járnak. Húsz kilométerre vannak Pápától, a továbbtanulók gyakran választják azt a várost, de járnak középiskolások Ajkára is. A városok közelsége miatt, akinek piacképes a tudása, könnyen talál munkalehetőséget. Aki a munkaerőpiacról kiszorul, helyben a közfoglalkoztatásban vehet részt. A polgármestertől megtudtuk, kevés a közfoglalkoztatásba bevonható személy. A megfelelő félkészültségű munkaerő hiánya idővel a vállalkozások fejlődésére is kihat. ­ Remélem, hogy az elindult fejlesztések, beruházások a lakosság közérzetét is pozitívan befolyásolják ­ fogalmazta meg Kozma Sándor. ­ Jó volna, ha a fiatalok nem költöznének el, hanem itt, helyben telepednének le. Együtt többet tudnánk tenni a faluért. Tennivaló akad bőven, de összefogva, közös akarattal semmi sem lehetetlen.

Az óvodások Vidáné Kovács Katalin dajkával

A településen megtartják az anyák napját, az idősek napját, július végén pedig a falunapot. Őrzik Gárdonyi Géza emléket, a polgármesteri hivatal előtti téren áll az író szobra, amelyet halottak napján megkoszorúznak. A könyvtárban minden Gárdonyi mű megvan, a lakosság olvassa is azokat. Büszkék arra, hogy Gárdonyi Dabronyban írta A lámpás című regényét, majd ott kezdte írni az Én falum című könyvet. A művek a falusi élet nehézségeiről szólnak. Gárdonyi 1884. október elsején állt munkában tanítóként, és több, mint egy évig, 1885. október 15­ig dolgozott a faluban.

Az 1483­ban felszentelt evangélikus templom országos műemléki védettség alatt áll. Ez a környék egyik legrégebbi evangélikus temploma. Építését Kinizsi Pálnak tulajdonítják, ugyanis a felszentelés idején ő volt a környék földesura. A templom a 19. század közepén leégett. Legutóbb 2006­ban újították fel. A község másik temploma, a Szent Lőrinc római katolikus templom 1770­ben épült.

Betyárnap szervezése is szerepel a terveik között. Milfajt Ferkó, Sobri Jóska alvezére ugyanis Dabronyban látta meg a napvilágot 1807. április másodikán. Milfajt Ferkó urasági inas volt, majd a katonaságtól szökése után juhásznak szegődött. Később Sobri Jóska bandájába állt, ahol azzal tűnt ki, hogy tudott írni és olvasni. Sobrit 1836 októberében hagyta el, és új bandát alapított Mógor Jancsival, Zsidó Józsival, Holics Gyurival, Király Jancsival, Lakat Miskával, Papp Andorral, Kiss Jancsival. Ők rabolták ki a szolgagyőrpusztai Hunkár kastélyt. Hunkár Antal, a nemesi felkelő sereg századosaként részt vett a Napóleon elleni győri csatában, köztiszteletben állt, ezért a cselekmény óriási felháborodást váltott ki. Egy kocsmai veszekedésnél a véletlenül elsült puska térd felett eltalálta Milfajt Ferkót. December 13­án aztán a pandúrok elfogták őt.

Forrás:

veol.hu
2016. 06. 15.

Mégiscsak megszünteti az uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a kormány. Ezzel egyértelművé vált, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akarata érvényesült az MVH-t eddig irányító és a megszüntetést ellenző Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel szemben. A kormány határozata szerint az agrár-csúcshivatalnak számító MVH feladatait az államkincstárnak, a Miniszterelnökségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a kormányhivataloknak kell átvenniük 2017. január elsejéig. Erősen kétséges azonban, hogy az átszervezést addig végre lehet-e hajtani, mert az átalakítás miatt akár a teljes új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára is szükség lehet, amely viszont akár éveket is igénybe vehet. Ez esetben pedig az MVH megszüntetése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztethetné a támogatások kifizetését.

2017. január elsejével jogutódlással megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – derül ki a kormány most megjelent határozatából. Ez azt jelenti, hogy az agrár- és a vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő MVH eddigi feladatait más szervezeteknek kell átvenniük. A hivatalt a minisztériumi háttérintézményeket érintő, Lázár János-féle átalakítási csomag részeként szünteti meg a kormány. A kormányhatározat szerint az MVH kifizető ügynökségi feladatait a Magyar Államkincstár veszi át, miközben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) kapcsolatos feladatok a Miniszterelnökséghez, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaphoz (EMGA) és a nemzeti agrártámogatásokhoz köthető teendők a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerülnek. A hivatal megyei kirendeltségeit pedig a kormányhivatalokba olvasztják úgy, hogy a szakmai irányítás a Miniszterelnökséghez és az FM-hez tartozik majd. Az átszervezés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az MVH vidékfejlesztést érintő feladatait a Miniszterelnökség látja majd el, míg az összes többi támogatásét – így a legnagyobb részarányt képviselő közvetlen kifizetésekét - az FM. Ez számokban kifejezve úgy néz ki, hogy a Miniszterelnökség az 1300 milliárd forintos magyar vidékfejlesztési támogatás MVH-s feladatait venné át a 2020-ig tartó, mostani uniós költségvetési ciklusban, az FM pedig összesen 3700 milliárdnyi forrásét.

Ezzel a jelenlegi felállás alapvetően nem módosulna, mivel az úgynevezett irányító hatósági funkciókat e két tárca most is ilyen leosztásban látja el. A lényeges változás az lesz, hogy az agrártárca elveszti az agrár-csúcshivatalnak számító MVH-t, amely most teljes egészében Fazekas Sándor irányítása alá tartozik. Mint ismert, az agrárminiszter a hivatal megszüntetését kezdettől fogva ellenezte, emiatt pedig az év elején példátlanul éles, nyilvánosság előtti vita robbant ki közte és Lázár János között. Az egész ügy azonban nagy valószínűséggel arra vezethető vissza, hogy a vidékfejlesztési támogatások elosztása az agrártárcától már 2014-ben a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez került. Ezzel a 2014-2020-as, pályázatokhoz kötött új vidékfejlesztési támogatások elosztásánál már a Miniszterelnökség hozta meg a döntéseket, miközben az EMGA-pénzek felhasználásánál jóval nagyobb uniós jogszabályi automatizmusok működnek, vagyis a kifizetéseknél itt sokkal kisebb a nemzeti döntési mozgástér, hiába felügyeli nagyobb összeg sorsát az FM.

A vidékfejlesztés miniszterelnökségi átvétele óta kiderült, hogy az FM és a Miniszterelnökség viszonya nem volt felhőtlen az MVH miatt, és szakértők szerint ez is komolyan közrejátszott abban, hogy Lázár János a háttérintézményi átszervezési csomag részeként a hivatal megszüntetése mellett állt ki. Ma már ugyanakkor az okozza a legnagyobb dilemmát, hogy az átalakítás hogyan érinti majd a támogatások tényleges kifizetését. Eleve felmerül, hogy egyes mostani MVH-s feladatokat az uniós szabályozás miatt „be lehet-e vinni” minisztériumokba. A nagyobb kérdéseket azonban az veti fel, hogy az átalakítás nyomán szükség lesz-e az új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára. Ha ugyanis Brüsszelnek a teljes új kifizetési és irányítási rendszert akkreditálnia kellene, a folyamat akár éveket is igénybe vehetne. Ez alatt pedig az uniós támogatásokat nem lehetne kiutalni, vagyis az MVH átszervezése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztetné az EU-pénzek kifizetését. Ezért már most újabb vitákat gerjeszt, hogy az MVH-t a kormányhatározatban rögzített feltételek szerint egyáltalán meg lehet-e szüntetni, a 2017. január elsejei határidő betartása pedig szakértők szerint teljes képtelenségnek tűnik.

Forrás:

agrarszektor.hu
2013. 11. 03.

A Biztosítás.hu alkuszi portál szerint akár 1,5 millió autósnak is emelkedhet a kötelező gépjármű-feleleősségbiztosítás (kgfb) díja a szombaton hajnalban megjelent 2014-es biztosítási tarifák alapján. A Netrisk.hu is arra hívja fel a figyelmet, hogy hosszú évek után megáll az kgfb átlagdíjak csökkenése, és az idei kampányban akár 6-8 százalékos átlagos díjemelkedésre is számítani lehet.

A Netrisk szerint a biztosítók a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a jó ügyfelek megtartására.

A Biztosítás.hu ismerteti: a biztosítók által előzetesen is beharangozott díjemelés átlagosan az 5, esetenként pedig a 100 százalékot is eléri. A díjemelés mellett a biztosítók több tízezer károkozó autós szerződését is felmondhatják novemberben.

Emlékeztetnek: szombaton hajnalban több mint 100 oldalon tette közzé 15 hazai biztosító a 2014 január elsejétől érvényes kötelező felelősségbiztosítási díjakat. Bár a január 1-ei évfordulóval rendelkező autósok száma jelentősen csökkent az elmúlt években, még így is közel 2,5 millió autóst érint a soron következő novemberi kampány. Az autósoknak - eltérően az előző években megszokottól - ezúttal nem a nagyobb megtakarítást, hanem a kisebb díjemelést kell majd megtalálniuk, ami nem lesz egyszerű a díjemeléseket elnézve. A tavalyi kampányban a középmezőnyben végző Groupama 10, a jól szereplő Genertel pedig 5-8 százalékos díjemelést hajtott végre átlagosan előző évi díjaihoz képest. Az Uniqa, a Wáberer és a KÖBE 4-5 százalékkal emelte új ügyfeleknek szóló díjajánlatát, míg a Signal, a Posta és az Aegon emelése az infláció mértékével azonos. A K&H és az Union Biztosító nem emelte ugyan tavalyi árait, bár a máluszos ügyfelek esetében a K&H 50 százalékkal növelte pótdíját - írta a Biztosítás.hu. Az új díjak mellett az idei kampány nagy kérdése, a károkozó autósok kezelése lesz, miután a biztosítók felmondásokkal tisztítják meg állományukat a károkozó ügyfelektől. A felmondás tízezreket érinthet, mivel minden 100 autósból 4 kárt okoz. A Biztosítás.hu szerint azonban az így "elküldött" autósok találhatnak majd maguknak másik, olcsó biztosítót, bár egyes tarifákban már megjelent egy 100 százalékos pótdíj, mely a felmondott szerződésekkel bíró új ügyfelek esetén alkalmazandó. A díjemelések és a pótdíjak mellett (jobbkormányos autó pótdíja mostantól például 300 százalék) kevés idén az új kedvezmény - űllapítja meg a portál. A díjak csökkentését, mindössze két társaság - az MKB és az ASTRA Biztosító - jelentette be. Az MKB új ügyfeleknek szóló díjait 10 százalékkal csökkentette, az ASTRA pedig a piaci árakhoz "igazította" tarifáját.

A január 1-ei évfordulós dátummal rendelkező autósok hétfő reggeltől kalkulálhatnak az internetes oldalakon, ahol a jelenlegi biztosítójuk 2014-re szóló díját és a többi társaság nekik szóló jövő évi ajánlatait is megtekinthetik. Az érintett ügyfelek biztosításukat írásban, december 1-én éjfélig mondhatják fel biztosítójukhoz eljuttatott levélben.A Netrisk szombati közleményében ismerteti: egyes, a tavalyi évben magasabb díjjal jelentkező biztosítók ugyan csökkentették idei díjaikat, de azok még így is a tavalyi átlagdíj felett maradnak. Ugyanakkor egy biztosító olyan díjakkal jelent meg, amely szinte bizonyossá teszi, hogy nem törekszik új ügyfelek szerzésére, és a kgfb jelenlegi kritikus jövedelmezőségi szintje miatt az is elképzelhető, hogy elhagyja a kötelezős piacot.

Jelentős strukturális változás a korábbi tarifákhoz képest idén sem lesz tapasztalható. Komolyabb hatású új kedvezményt a biztosítók nem vezettek be, ismét az éves díj egyösszegű befizetésével, a bankszámláról történő fizetéssel (bankkártya, utalás, inkasszó), illetve az elektronikus kommunikációval érhető el a legnagyobb (egyenként 10, de akár 25 százalékot is elérő) mértékű kedvezmény. Fontos tudni, hogy a kedvezmények mértékét a biztosítók az idén is limitálják, új kötésnél általában 45-55 százalékos a kedvezményplafon.

A díjtarifák bonyolultsága a korábbi évekhez képest nem csökkent, sőt, a biztosítók a pontosabb szegmentálás érdekében új szempontokat is figyelembe vesznek. Új elem például, hogy a minimáldíj mellett bizonyos feltételekhez kötötten megjelent a maximum díj is, de létezik már a jobbkormányos autók pótdíja, és bővül azon biztosítók köre is, amelyek az üzemanyagtípus alapján is különböző szorzószámokat alkalmaznak.

Az eddigi tapasztalatok szerint az autósok közel fele a rendelkezésre álló utolsó 8-10 napban dönt a biztosításváltásról. Idén először találkozható olyan kedvezmény, amely a kampány első két hetében végrehajtott tranzakciókat további kedvezménnyel díjazza. Mindez azt eredményezi, hogy a két nappal későbbi díjhirdetés miatt amúgy is lerövidülő kampányban célszerű már az időszak első heteiben körülnézni a legkedvezőbb ajánlatokat vadászó autósoknak - teszik hozzá.

A Netrisk már vasárnap lehetővé teszi oldalain a díjak teljes körű összehasonlítását, illetve az ehhez kapcsolódó felmondási és szerződéskötési lehetőségeket. Az év végi időszakban nem csupán a január elsejei, hanem a januári vagy februári évközi évfordulóval rendelkező autósok is érintettek - jelzik.

Forrás:

mti
2013. 09. 25.

Havonta az átlagfizetésnek megfelelő összeget lehet majd ingyen felvenni a bankautomatákból – tudta meg a hvg.hu egy vezető kormánypárti politikustól, legalábbis ilyen javaslatot tervez a kormány, illetve a frakció benyújtani, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium nem cselekszik elég gyorsan. A rezsicsökkentés alkotmányba foglalását pedig elvi alapon intéznék, és nem gazdasági képlettel.

Havonta az átlagfizetésnek (körülbelül 150 ezer forintnak) megfelelő összeget lehet majd ingyen felvenni a bankautomatákból – tudta meg a hvg.hu egy vezető kormánypárti politikustól, legalábbis ilyen javaslatot tervez a kormány, illetve a frakció benyújtani, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem cselekszik elég gyorsan. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy biztosítani kell a banki ügyfeleknek azt, hogy havonta kétszer ingyen vehessenek fel pénzt bankjuktól. A kormánypárti forrás szerint jövő év elejétől már élne ez a lehetőség, októberig pedig el szeretnék dönteni, hogy ez milyen módon történjen meg.

A kormánypárti forrás szerint a rezsicsökkentést eközben úgy lehet beemelni az alaptörvénybe, hogy az nem egy gazdasági képlet, árszabályozási ügy lenne, hanem elvi alapon határoznák meg ennek létjogosultságát, bár az még nem világos, hogy pontosan mi is lenne az alaptörvény módosítása. (Erre lehet is esély, mivel a tavaly életbe lépett alaptörvényben már most is szerepel olyan elvi kitétel, hogy ha egy szervezet nagy, akkor sok adót kell fizetnie, csak azért, mert nagy, elvi alap a meghatározás – a szerk.). A fő ok azonban, ami miatt ezt meg szeretnék tenni a forrás szerint, az nem is az MSZP – hogy a szocialisták majd visszacsinálnák a rezsicsökkenést –, hanem az EU, mely már többször is arra szólított fel, hogy ki kell vezetni a hatósági árszabályozást. A nonprofit közműszolgáltatás Orbán Viktor kormányfő által ismételten felvetett ötlete is ehhez a témakörhöz kapcsolódik, ám a törvényhozás minden bizonnyal csak jövő tavasszal foglalkozna ezzel a kérdéssel.

A kormánypárti forrás szerint tisztában vannak azzal, hogy egy újabb rezsicsökkentési fordulót – a már eddig végigvitt 20 százalék után – a cégek gazdaságilag már nehezen tudnák kigazdálkodni, a politikai szándék viszont megvan ennek végigvitelére, így valamifajta megoldást kell találni. További rezsicsökkentés csak akkor képzelhető el, ha sikerül jövőre az oroszokkal egy jó megállapodást kötni (2015-ben jár le a Gazprommal kötött hosszú távú gázszerződésünk – a szerk.), ezért kell mindenáron az E.On-ügyletet mihamarabb lezárni – fejtette ki a kormánypárti forrás.

A devizahitelesekkel kapcsolatos újabb mentőcsomagra kitérve a vezető kormánypárti forrás elmondta, hogy a bankok időközben letettek egy csomagot a kormány asztalára, ám az a Fidesz szakpolitikusai szerint még mindig nem elég jó, így nem fogadták el.

Forrás:

hvg.hu
2013. 09. 11.

Ezen a héten 600 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érkezik Magyarországra az Európai Bizottságtól – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára kedden az m1 Az Este című műsorában.

Hozzátette: ezzel megteremtődik a lehetősége annak, hogy felgyorsítsák a fejlesztéseket. A helyettes államtitkár kifejtette: a következő időszakban a pályázatok végrehajtására kell helyezni a hangsúlyt. Ha kell, egyenként megnézik, mi lassítja a projekt megvalósítását, és szükség esetén beavatkoznak, hogy Magyarország egyetlen forrást se veszítsen.

Megismételte, hogy 1500 milliárd forint szerződésállományt érintett az Európai Bizottság által felfüggesztett kifizetés, és az 5 százalékos szankció 70-75 milliárd forintot jelent.

Magyarország a felfüggesztés óta 600 milliárd forint számlát küldött az Európai Bizottságnak, ebből a szankcióval érintett összeget nem fizetik ki, de ezt a forrást az ország felhasználhatja ebben a fejlesztési ciklusban – tette hozzá.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy a következő két-három hónap kulcsfontosságú, mert most lesz lehetőség arra, amire 2010-ben nem volt: az uniós források felhasználása rendszerének átalakítására. A 2014. január 1-jétől induló új fejlesztési periódusban olyan rendszert szeretnének működtetni, amelyben nagyobb feladata és felelőssége van a szakmapolitikát irányító minisztériumoknak, a Miniszterelnökség háttérintézményeként pedig működne egy központi koordináció a makrogazdasági szempontok figyelembevételére.

Forrás:

index.hu
2013. 09. 09.

Az NFÜ offshore nyomozás címen egy héten belül több mint 300 ezer oldalt kér be a pályázati nyertesektől – írja a Papírkapitalizmus blog.

Az eddigi pályázatnyerteseket néhány napja felszólították, hogy a Pályázó Tájékoztató felületen (EMIR) töltsenek ki egy nyolcoldalas átláthatósági nyilatkozatot. A nyilatkozatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) részletesen próbálja feltérképezni a kedvezményezett cégek tulajdonosi-vezetői kapcsolatait, gazdasági teljesítményüket, illetve külföldi kötődéseiket. Becslések szerint az ellenőrzés körülbelül 40 ezer projektet érint.

Figyelembe véve, hogy a több kedvezményezettel megvalósuló projekteknél külön bekérik mindegyik támogatásban részesülő féltől a nyilatkozatot, rövidesen nem kevesebb, mint 320-350 ezer oldalnyi dokumentumnak kell majd beérkeznie az NFÜ-höz. Ez körülbelül 175 teljes A Gyűrűk Ura trilógiának felel meg A4-es lapon. A szokásos kapkodásban pedig azt is elfelejtették feltüntetni, hogy pontosan milyen címre kell a dokumentumokat visszaküldeni.

A nyolcoldalas kérdőívet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell visszaküldeni, az NFÜ pedig szépen lassan feldolgozza jövő tavaszig. Csepreghy Nándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára Brüsszelben elmondta, hogy az NFÜ 2007. január 1-jétől kezdve vizsgálja át a pályázati nyertesek tulajdonosi hátterét. Szerinte az NFÜ egyszerűen meg akar felelni az új Alaptörvény szellemének, ezért szükséges a bonyolult visszamenőleges ellenőrzés. Ekkora adminisztrációs teher kezelésére azonban az NFÜ szervezete korántsem áll készen.

Forrás:

index.hu
2013. 09. 07.

Az idén júliusban az export euróban számított értéke 4,4, az importé 4,0 százalékkal nőtt a tavaly júliusihoz viszonyítva, a külkereskedelmi mérleg többlete 42 millió euróval javult, 422 millió euró (124 milliárd forint) volt - közölte az előzetes számokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az előző két hónapban csökkent az euróban elszámolt export: májusban 1,6, júniusban 3,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és az év első felében csak januárban (5,3 százalékkal) és áprilisban (11,4 százalékkal) nőtt az export éves összevetésben. Az import a júniusi 0,8 százalékos csökkenés után nőtt júliusban, ezen kívül euróban csak márciusban maradt el az egy évvel korábbitól 4,7 százalékkal.

Júliusban az első becslés szerint a kivitel értéke 6,7 milliárd eurót (1981 milliárd forintot), a behozatalé 6,3 milliárd eurót (1857 milliárd forintot) tett ki. A júliusi kivitel 77, a behozatal 73 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország.

Forrás:

index.hu
2013. 09. 04.

A Figyelő úgy értesült, hogy a következő politikai ciklusban már nem Lázár János felügyeli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ). Ha újra kormányra kerül a Fidesz, akkor is legkésőbb 2014 nyaráig vállalja az uniós pénzek lehívásának koordinálását.

A miniszterelnöki megbízott egyik feladata az, hogy gyorsítsa az uniós pénzek lehívását. Hogy milyen eredménnyel, az egyelőre kérdéses. A lapnak egy a pályáztatásra rálátó forrás elmondta, hogy 400-500 milliárd forint nincs lekötve abból a 8200 milliárd forintból, amelynek a pályáztatása és leszerződése még lehetséges. A kifizetések szinte végzetes késésben vannak. Mindössze 28 hónap áll rendelkezésre a támogatások lehívására 2015 végéig. Ma egy hónapban átlagosan 100 milliárd forintot fizetnek ki, ez alapján átlagosan 2800 milliárd jönne ki erre az időszakra. A nyertesekhez azonban még 4150 milliárd forintot kellene eljuttatni ez idő alatt. A lap meg nem nevezett forrásai szerint a változások már megkezdődtek az irányító hatóságoknál és a közreműködő szervezeteknél, a kevéssé kompetens vezetők helyébe nagy tapasztalatú szakemberek kerültek, akik 10-15 éve foglalkoznak uniós pénzekkel. A kabinet abban bízik, hogy a 13 kifogásolt program többségében meg tudnak állapodni, 10-11 programot szeptember 9-e után biztosan újra indítanak, és ősz végére a fennmaradó 2-3 programot is. Lázár János néhány hete azt javasolta, hogy amelyik operatív programnál nem jár sikerrel a brüsszeli tárgyalás, és forrásvesztés következik be, akkor az azért felelős minisztérium viselje a kárt. Ennyivel csökkenne jövőre a tárca költségvetési támogatása.

Forrás:

index.hu